Kevés a jó minőségű legelő a Túr mentén

Közel két éve tart az a felmérés és kutatás, amelyet az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) a Józsefházi Közbirtokossággal és a Túrterebesi Szarvasmarhatartók Egyesületével partnerségben valósít meg. Ennek egyik sarkalatos következtetése, hogy kevés az igazán jó minőségű legelő a Túr Menti Védett Területeken, hangzott el Szabó Anna biológus szájából.

A Túr Menti Védett Területek legelőin több védett faj is él. Közülük a legismertebbek az európai szinten fokozottan védett fekete gólya és a haris (kb. 40 pár él a Túr mentén), de országos szinten védett a tövisszúró gébics, a kis őrgébics és a nagy őrgébics, akárcsak a mocsári béka. Szintén védett a lápi tűzlepke, valamint a vérfűboglárka-lepke, amely Szatmár megyén kívül csak Brassó közelében található meg, léte pedig a vérfűboglárkához kapcsolódik.

Ennek a mikroökoszisztémának a megvédése érdekében az EKE, amely a Túr Menti Védett Területek kezelője, igyekezett felmérni a gyepek természeti értékeit, megtalálni a leghatékonyabb gyephasznosítási módszereket, rehabilitálni a természetvédelmi értékeket és - ami nagyon fontos - tájékoztatni ezek fontosságáról az embereket.

A Túr Menti Védett Területek legelőivel kapcsolatos legnagyobb problémák közé sorolták a kutatás készítői a fás legelők tarvágást, a fák hiányát a gyepek határairól és az utak mentéről, a vizes élőhelyek, az időszakos és állandó tocsogók lecsapolását valamint a gyepek oly módú feljavítását, amely megsemmisíti a védett fajok szaporodását és a táplálkozásra alkamas élőhelyeit.

Mindezeket mérlegelve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a gondok okozója többek között, hogy a gyepeket nem a hosszú évtizedek alatt kialakult hagyományos módon kezelik, megjelentek az új, intenzív és nem természetbarát módozatok, a területeket használók pedig nem ismerik a táj és a természeti értékek megőrzésének modern eszközeit.

Az EKE „A Túr Menti Védett Területeket képező gyepek természeti- és tájértékeinek megőrzése" elnevezésű projektjének egyik célja pontosan ezen eszközök megismertetése. Miután felmérték a terület gyepjeinek jelenlegi természeti értékeit és beazonosították a gyephasználat leghatékonyabb módozatait, igyekeznek tudatosítani a természetbarát gyepkezelés fontosságát, a gyepek táj- és természeti értékeinek feljavítását szolgáló módozatokat.

Mindamellett, hogy kidolgoztak egy intézkedéscsomagot a hosszú távú gyephasználatról, hétezer facsemete elültetésével két kilométernyi fasort és húsz fás területet alakítottak ki. Kutatási céllal húsz hektárt igyekeztek feljavítani a rendkívül invazív gyékényfélék kiírtásával. Az állatvilág megfigyelése, tanulmányozása érdekében két fekete és egy fehér gólyára műholdas nyomkövetőt szereltek, de kihelyeztek tíz kameracsapdát is. A természetbarát felhasználást szolgálja a projekt keretein belül vásárolt kaszálógép is és az a munkalátogatás, amit húsz szatmári gazda a magyarországi Vértes Nemzeti Parkban tett.

Minderről Márk-Nagy János, az EKE szatmári fiókjának elnöke számolt be hétfő délelőtt a Zöld Házban megtartott zárókonferencián. Ugyanitt a Babes-Bolyai Tudományegyetem munkatársa, Szabó Anna beszámolt a legelők vizsgálatainak eredményeiről. Elmondta, a Túr menti területek úgynevezett másodlagos gyepek, mivel erdők kiírtásával, mocsarak, lápok lecsapolásával alakultak ki mintegy kétszáz éve. A növény- és állatvilág, valamint a talajtípusok elemzése során összesen 11 típusú pázsitot és 4 típusú vizes élőhelyet azonosítottak, ami a terület sokszínűségét, komplexitását bizonyítja. Szó esett az invazív növények, mint a gyékény, a nagy páfrány, a nád kiírtásáról, a túllegeltetés következményeiről (a perjefélék visszaszorulása, a sovány csenkesz és a pelyhes selyemperje térhódítása), a legelők minőségének javításáról kaszálás vagy ideiglenesen kaszálóként való felhasználás révén. Térkép is készült a vizsgált területek legelőiről, amelyből kiderült, hogy az igen jó minőségű pázsitból igen kevés van.

A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársa ismertette a gazdákkal a támogatási lehetőségeket, amelyek akár a 159 eurót is elérhetik hektáronként. Feltétel azonban, hogy legkevesebb öt évig meg kell felelni az előírásoknak.

A kutatás 112.311 euróba került. Ebből 11.399 euró az EKE önrésze, 100.912 eurót pedig az Európai Gazdasági Térség (EGT) országai - Norvégia, Izland és Liechtenstein - biztosít.